Régebben amikor Csillebérci úttörőtáborban fő szakácskodtam még az "átkosban" dolgozott ott egy idős de nagyon kedves takarítónéni. Mindig sokat segített nekünk a konyhán afféle fogadott anyukánk lett fiatal korunk mellé aki különféle jó tanácsokkal, meg történetekkel szórakoztatott minket a kemény konyhai munka mellett.Világbajnok mosogató volt ő és egy megbecsült takarítónő is. Sokat sütöttünk rétest is többek között és az egyik ilyen alkalommal azt mondta -" A maga rétese is finom, de a tökös mákos rétes na annál finomabbat nem csinál senki, mint én"... Mosolyogtam egy jót hiszen ekkor én még ezt a variációt nem ismertem és mondtam is neki, - "Hagyjon már engem a hülyeségével ne kábítson hisz nincs is olyan." Aztán egy szép napon betoppant egy nagy tál "nincs is olyan" tökös mákos rétessel a kezébe, ami még forró volt azon a korai hideg téli napon, illatos, vastagon beterítve vaníliás cukorral, ropogós vajas a lapjai és valami csodálatosan ízletes a tölteléke. Akkor tudtam meg is az a tökös mákos rétes, mert az élet mindig megtanít minket olyanra amit lehet hogy a könyvekből nem is tudhatnánk meg soha. Később katona lettem és amikor leszereltem első utam a táborba vezetett, oda ahol oly nagyon szerettem dolgozni és persze egyből szaladtam vidáman keresve a "fogadott anyánk"...sajnos az élet arcul csapott, mert aznap rájöttem hiába szeretünk mi bárkit olyannyira, és keressük őt mintha mindig ott kéne lennie ha nem vesszük észre az idő múlását és ő közben szép csendesen eltávozik közülünk, talán mosolyogva rajtunk, egy finom kis huncut kacsintással meg a tökös mákos rétes emlékével. De az emlékek nem halványulnak mert ma sok sok év után előtört bennem és ugy gondoltam sütök egyet magunknak ezen a szép kora téli szeles hűvös napon a fotelembe kucorodva, a jó melegbe, hogy ne felejtsük el soha azokat akit szeretünk és megtanítottak minket bármire is az életben.
Kb 12 szelet réteshez
12 rétes lap
fél kg sütőtök
20 dkg őrölt mák
20 dkg porcukor
két maréknyi kb 6-7 dkg mazsola
egy kevés reszelt narancshéj
8-10 dkg olvasztott vaj
egy csapott teáskanál mézes fűszer keverék
kevés zsemlemorzsa 3-4 evőkanálnyi
A tököt meghámozzuk,kimagozzuk és lereszeljük a durvább alma reszelőn. A beáztatott megmosott mazsolát beledobjuk, kevés narancshéjat reszelünk rá majd a mákot és a cukrot is hozzáadva a zsemlemorzsával, meg 2-3 evőkanál olvasztott vajjal átkeverjük alaposan. Tudom hogy ilyen pici tök nincs de a maradékot vagy megsüthetjük vagy lejjebb találtok receptet készítsetek belőle sütőtök levest. Én a réteslapokat egy nedves konyharuhára szoktam fektetni,( nem vizes csak nedves!) és egyenként megvajazom olvasztott vajjal,tessék lássék módon, jön a második szintén majd a harmadik. Ezután a tölteléket elosztva 3 felé az egyik adagot beletöltöm a végéhez közel egyenletesen, majd a nedves konyharuha segítségével felgöngyölöm. Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezem, úgy hogy a másik két rúd is mellé férjen még. majd kívül is bevajazom.
170 fokos sütőben 30-40 perc alatt ropogósra szép zsemlye színűre sütöm.
Ha picit megsült várok pár percet még hül picit majd egyenletes szeletekre vágom és vaníliás porcukorral meghintem gazdagon.
Jó étvágyat kívánok hozzá!